Kedves Olvasó!
Mostani bejegyzésem kissé hosszabb lesz... A játékok készítése mögött nem csupán érzelmek vannak, igyekszem szakmai tanulmányaimat, meglátásaimat is kamatoztatni tevékenységem során. A játék fontosságát, minőségét, eredetét próbálom meg összefoglalni. Magamat ismerve, lehetséges, hogy többször előkerül a téma, több írás születik még, hiszen oly sok érdekességet rejt, oly sok szemszögből közelíthetjük meg, oly sok hazai és nemzetközi szakember járta már körbe a játék jelentőségét.
"Mens sana in corpore sano” – Iuvenalis római költő szatíráiból kiemelt részlet szállóigévé vált.
Ma is halljuk, mondjuk, tudjuk tartalmának jelentőségét.
Ép testben ép lélek.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) álláspontja szerint az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes testi, lelki jólétet, és szociális biztonságot is. Az egészség olyan érték, melynek megszerzése, megtartása, védelme nem csak az egyén, a család, hanem a társadalom érdeke is.
A társadalomnak egészséges emberekre van szüksége, így a felnőtt élet mellett, az oktatási intézményekben, a családban is fontos figyelmet fordítani a gyermek természetes igényére, az egészséges fejlődére. A növekvő gyermek alapvető igénye az érzelmi biztonság és a játék. A játékra tudatosan nevelhetjük gyermekeinket. A játék segíthet az egészséges életmód, a mozgás és testedzés igényének megteremtésében is. A játék a nevelés nagyszerű módszere és lehetősége.
Az állatvilágban a játék ösztönös tevékenység, a létfenntartás elengedhetetlen része. Az embernél a játék komoly hatással van a lelki egyensúly kialakításában. Játék során a gyermek saját maga állít akadályokat maga elé, maga szabályozhatja az örömszerzés mértékét (Pedagógiai Lexikon) A gyermeki játék során a rá ható külvilág hatásait saját belső világába rendezi. A játék segít feldolgozni a történéseket, megérteni a gyermek körül zajló folyamatokat. A játék a gyermeki fejlődés kulcsának mondható. A játék a szabad akarat érvényesítése, az önmagáért való tevékenység, örömforrás, önkifejezésének forrása. Játék által fejlődik a személyisége, szerepeket tanul.
A játék spontán. A gyermek szabadon (külső kényszertől mentesen) választott tevékenysége.
A játék örömforrás. Nem az eredmény, hanem maga a cselekvés a fontos.
A játék sajátosan céltudatos tevékenység. A gyermek saját indíttatásából, belső feszültségeiből ered. A játék célja nem meghatározott, könnyen módosítható.
A gyermeknek a játék komoly. Szinte teljesen azonosul a játékban előforduló szerepekkel, a kívülállóktól is elvárja az azonosulást.
A játékban keveredik a fikció és a valóság. A gyermek komolyan beleéli magát a játékba, azonban pontosan tudja, hogy tevékenysége „csak” játék. Játék közben felruházza a tárgyakat neki tetsző tulajdonságokkal, azonban a játék végeztével a tárgyak visszanyerik eredeti rendeltetésüket.
A játék velejárója az utánzás. A gyermek ismétel, gyakorol. Az utánzás a játék alapeleme.
Weszely Ödön (1867-1935) pedagógus, publicista, bölcsész, a magyar neveléstudomány és pszichológia szakembere úgy fogalmazott, hogy pedagógiai érték mindaz, ami a fejlődő gyermeki lélek gyarapodásához, helyes irányba tereléséhez, képességeinek fejlesztéséhez hozzájárul:
érzelmi biztonság, a felnőtt szeretete,
testközelség,
kommunikációs alkalmak,
minta,
derűs légkor,
gyermeki szabadság,
önállóság,
a szabad játék lehetősége.
A gyermek személyiégfejlődésének legmeghatározóbb szakasza az első öt-hat évre tehető.
Vekerdy Tamás egy előadásában azt mondta, hogy a gyermek első öt évében az a legfontosabb, „hogy érzelmi biztonságban érezve magukat örömmel tudjanak játszani és sokat mozogjanak jó levegőn. A játék ne játékos tanulás és fejlesztő játék legyen, hanem szabad játék. Például ne is javítgassuk például a gyerek beszédét. Csak: adjunk jó mintát. A kisgyerek tanulásának egyetlen hatékony formája a spontán utánzás, akkor és azt utánoz, amikor és amihez kedve van.”
A gyermekpszichológus szerint a legjobb játékok a legegyszerűbbek: labda, rongybaba, homok, víz, kavics, fa. Élménynek számít a közös munka (pl. tésztagyúrás a mamával).
A felnőttek világa elvarázsolja a kicsiket. Szerepjátékkal igyekeznek utánozni. A babázás, a természetes anyagokkal való játék fontos része a fejlődésnek, a megtapasztalásnak.
„Ha a gyerek életkorának megfelelő életet élhet, vagyis kisgyerekkorában módja van sokat és szabadon mozogni, a vele élő felnőttek hozzá forduló és körülötte elhangzó beszédét – és cselekedeteit – spontán módon utánozni, ha szabadon játszhat megfelelő érzelmi biztonságban, ha mindennap hallhat mesét, ami továbbfejleszti anyanyelvi képességeit, melyeknek fejlettsége a szuverén és erőteljes gondolkodás alapja, akkor megfelelő az alapozás számára ahhoz, hogy később a magával hozott lehetőségeket minél jobban ki tudja bontakoztatni” – írta Vekerdy Tamás Jól szeretni című könyvében.
Fentiek hogyan is kapcsolódnak a TiaB Alkotóműhelyhez?
Igyekszem a játékok készítésekor szem előtt tartani a természetes anyagok használatát, az egyszerűséget, a hagyományos technikákat. A TiaBabák azért kerültek be alkotóműhelyem céljai közé, mert szerettem volna olyan játék lehetőségét átadni szülőtársaim által a gyermekeknek, amiket biztonsággal foghatnak kézbe nap mint nap, melyek tartósak, így elkísérhetik őket akár felnőtté válásuk útján, de a gyermekkorban biztosan. A textilbabák, mint valaha az ősanyáink által készített rongybabák egyszerűségük mellett segítik a szerepjátékokat. A kicsik leutánozhatják a felnőttek életét, gyakorolva ezáltal a majdani felnőtt szerepeiket. A babázás észrevétlenül fejleszti a kéz és a szem koordinációját, az érzékszerveket csatasorba állítja, a figyelem, a koncentráció is előtérbe kerül. Ha megfigyelünk egy játszó gyermeket, látjuk, halljuk, ahogy a babákkal, a tárgyakkal beszélget. Játék közben fejlődik az anyanyelve. A kedves babákkal való játék segít feldolgozni a nap eseményeit, a bánatot, az örömöt a játékban újraélhetik a kicsik. Mint a jó mesék, a babázás is feszültségoldó. A gyermek élénken használja a képzeletét. A legjobb tehát, amit gyermekünknek adhatunk, hogy szabadon játszhasson...
Csupán egy szeletke fért a mai bejegyzésbe a játékkal kapcsolatos tudnivalók tárházából. Bízom benne, hogy hasznos információkat sikerült megosztanom Veled, Kedves Olvasó!
Ha tetszett, kérlek, a cikk jobb alsó sarkában kattints a szív ikonra! Innen tudni fogom, hogy érdemes hasonló témát hoznom legközelebb is.
Forrás:
Vekerdy Tamás: Jól szeretni E-book (2013) Kulcslyuk Kiadó Kft. - ISBN: 9786155281884
Kovács György, Bakosi Éva: (2005) Játék az óvodában (4. javított kiadás) Didakt Kiadó, Debrecen, ISBN: 9789632127781
Maszler Irén: (1996) Játékpedagógia. Comenius Bt. Pécs, ISBN 963-7305-20-3
Matthew D. Liddle: (2008) Tanítani a taníthatatlant, Budapest Pressley Ridge ISBN: 9789630653190
Comments